A forgalom 87%-át képviselő szállodák vendégforgalma mindkét hónapban élénkült, melyben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák vendégforgalma volt meghatározó (mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében). A belföldi vendégek száma összességében 4%-kal nőtt, akárcsak a belföldivendég-forgalom; a külföldi vendégek száma ugyanakkor 9,5%-kal emelkedett.
Az időszakban 316 ezer külföldi vendég 824 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt nőtt (9,5; illetve 7%-kal).
A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül Olaszországból, Romániából, Franciaországból és az Egyesült Királyságból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben Németországból, Ausztriából, Oroszországból és Csehországból érkezők esetében nőtt.
A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a négycsillagos kategóriában jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma 11,3, a vendégéjszakáké 9%-kal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, az öt- és háromcsillagos egységekben kevesebb, míg a két- és egycsillagos szállókban több éjszakát töltöttek el a külföldiek 2010 azonos időszakához viszonyítva.
A külföldi vendégek számának emelkedése – a balatoni és a dél-dunántúli régiók kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt. Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 415 ezer belföldi vendég 933 ezer vendégéjszakáttöltött el, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt emelkedett (3,8; illetve 4,4%-kal) az előző év azonos időszakához mérten.
A belföldivendég-forgalom több mint 80%-át fogadó szállodákban 7,6%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az év eleji alacsony vendégforgalomnak köszönhetően 17,3%-os csökkenés következett be. A belföldi vendégek számának visszaesése a kilenc turisztikai régióból négyet érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011. január–februárban a külföldiek és a belföldiek esetében fél, illetve 7,8%-kal emelkedett. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága kissé kedvezőtlen képet mutatott az év első két hónapjában. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma (leginkább a külföldivendég-éjszakák visszaesésének köszönhetően) 21%-kal csökkent, a wellness-szállodákban – a kapacitásnövekedés ellenére – 5,6%-kal mérséklődött az éjszakák száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Budapesten – a megszokott tendenciától eltérően – a belföldi vendégeknek köszönhetően 5,1%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma.
Január–februárban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 33,4%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 45,8%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 38,4%-os foglaltságot értek el, a foglaltság 1,1 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 45,5%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 22,8%-os kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 4,9%-kal emelkedett 2010-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–februárban összesen 26 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 13 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 435, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 4485 forint volt Az ötcsillagos kategóriában a közel 46%-os 2 foglaltság (mely 3,6 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket), illetve a szállodai átlagárak 5,2%-os növekedése a (bruttó) REVPAR-mutató 11,5%-os emelkedését eredményezte.
Budapesten a három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 8600 és 27 300, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2100 és 12 800 forint körül alakult (ami körülbelül 32–101, illetve 8–47 eurónak felel meg).
